A legújabb tudományos eredmények kimutatták, hogy a kannabisznövényből származó, kevésbé ismert vegyület, a kannabinol (CBN) ígéretes lehet az olyan neurológiai rendellenességek kezelésében, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór.
Az Experimental and Clinical Psychopharmacology folyóiratban publikált placebo-kontrollos vizsgálat adatai szerint a CBN nevű fitokannabinoid fogyasztása csökkenti az alvászavart.
A kutatók 321 résztvevőből álló csoportban értékelték a CBN használatát a placebóval szemben, akik saját maguk „rossznak” vagy „nagyon rossznak” értékelték alvásminőségüket. Az alanyok hét napon keresztül 20 mg CBN-t, CBN és CBD kombinált adagját, vagy placebót fogyasztottak 90 perccel lefekvés előtt gumicukor formájában.
A Frontiers of Pharmacology folyóiratban megjelent áttekintő tanulmány szerint a kannabisznövényben található számos kevésbé ismert kannabinoid rendelkezik olyan terápiás tulajdonságokkal, amelyek klinikai jelentőséggel bírhatnak.
Minden emlős rendelkezik endokannabinoid rendszerrel (EKR). 1988-ban Allyn Howlett amerikai kutató és egyetemi hallgatója William Devane felfedezte a kannabinoid receptorokat az agyban, és kannabinoid 1 receptoroknak (CB1) nevezte el őket. Ezt követően kiderült, hogy testünk saját kannabinoidokat úgynevezett „endokannabinoidokat” állít elő, amelyeket az EKR több létfontosságú folyamathoz használ: fájdalom, étvágy, alvás, gyulladás, anyagcsere, sejt élet/halál ciklusok és a homeosztázis biztosítása.
Minden izolált vegyület (*1-7) antimikrobiális tevékenységét értékelték hat Gram-pozitív baktériummal (Staphylococcus aureus ATCC 29213, Bacillus cereus IIIM 25, Lactococcus lactis MTCC 440, Bacillus thuringiensis MTCC 809, MRSA, Staphylococcus warneri MTCC 4436) és hat Gram-negatív baktériummal (Escherichia coli ATCC 25922, Salmonella typhimurium MTCC 98, Klebsiella pneumonia ATCC 75388, Shigella boydii NC-09357, Pseudomonas fluorescens MTCC 103, Xanthobacter flavus MTCC 132) szemben.
Kémiai képlet: C21H26O2
Molekula tömeg: 310.43g/mol
Dekarboxileződési pont: 77°C (171°F)
Forráspont: 185°C (365°F)
LD50 (halálos dózis): 13500 mg/kg egereknél (Összehasonlítás a nikotinal egereknél – 3.34mg/kg, embereknél – 40-60mg/kg)
A Δ9-tetrahidrokannabinol (THC) évek óta a legnépszerűbb és legszélesebb körben kutatott kannabinoid a kannabisz tudományban. Manapság azonban úgy tűnik, hogy a kannabidiol (CBD) ellopta a reflektorfényt köszönhetően annak a képességének, hogy terápiás segítséget nyújt különböző epilepsziás betegségekben szenvedő gyermekek számára, miközben nem rendelkezik olyan pszichotróp hatásokkal (pl. „betépés”), mint a THC. Már arra a pontra is eljutott a dolog, hogy egyes államokban „Csak-CBD” orvosi kannabisz törvényeket vezetnek be.
A kannabinoidok azon különféle kémiai vegyületek osztályát képezik, amelyek a kannabinoid receptorokra hatnak olyan sejteken, amelyek elnyomják a neurotranszmitter felszabadulását az agyban, illetve amik nagy számban megtalálhatók a test más sejtjein, például az immunsejteken. Ezek közé a receptor fehérjék közé tartoznak az endokannabinoidok (természetesen termelődnek az emberek és az állatok szervezetében), a fitokannabinoidok (a kannabisz és néhány más növény által termelt), és a szintetikus kannabinoidok (kémiailag előállított).
Dr. Robert Melamede a közelmúltban (2010 november) beszámolt a kutatások aktuális állapotáról, melyben természetes növényi kannabinoidokat használnak a gyógyszer-rezisztens baktériumok terjedésének csökkentésére, beleértve a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureust, vagy rövidítve MRSA-t.
