Kémiai képlet: C22H30O4
Molekuláris tömeg: 358.21 g/mol
Forráspont: 130°C (248°F)
LD50 (halálos dózis): 5000 mg/kg patkányoknál, inhalálva embereknél 15.000 mg/m3 mg/kg (Összehasonlítás a nikotinal egereknél – 3.34mg/kg, embereknél – 40-60mg/kg)
Kémiai képlet: C21H32O2
Molekula tömeg: 316.48g/mol
Dekarboxileződési pont: n.a.
Forráspont: 52°C (125.6°F)
LD50 (halálos dózis): 300 mg/kg egereknél (Összehasonlítás a nikotinal egereknél – 3.34mg/kg, embereknél – 40-60mg/kg)
Kémiai képlet: C21H30O2
Molekula tömeg: 314.46g/mol
Dekarboxileződési pont: 115-145°C (239-293°F)
Forráspont: 180°C (356°F)
LD50 (halálos dózis): 50 mg/kg egereknél (Összehasonlítás a nikotinal egereknél – 3.34mg/kg, embereknél – 40-60mg/kg)
Kémiai képlet: C21H30O2
Molekuláris tömeg: 314.46g/mol
Dekarboxileződési pont: 94-145°C (200-293°F)
Forráspont: 157°C (315°F)
LD50 (halálos dózis): “Az LD50-t nem lehetett meghatározni sem rhesus majmokban sem kutyákban, mivel az egyszeri orális dózisok 9000mg/kg mennyiségben sem a delta-8- sem a delta-9-THC-ből nem voltok halálosak.” (Összehasonlítás a nikotinal egereknél – 3.34mg/kg, embereknél – 40-60mg/kg)
A kannabisz használatáról szóló döntésnek közösnek kell lennie az orvos és a páciens oldaláról, figyelembe véve a hatályos törvényeket, az alkalmazás különböző formáinak lehetséges kockázatait és előnyeit, valamint a mellékhatásokat (Incze et al. 2020). A szennyezés és a hamisítás kockázata miatt a fekete vagy a szürke piacon minden kannabisz terméket, különösen a szintetikus kannabinoidokat kerülni kell.
A Δ9-tetrahidrokannabinol (THC) évek óta a legnépszerűbb és legszélesebb körben kutatott kannabinoid a kannabisz tudományban. Manapság azonban úgy tűnik, hogy a kannabidiol (CBD) ellopta a reflektorfényt köszönhetően annak a képességének, hogy terápiás segítséget nyújt különböző epilepsziás betegségekben szenvedő gyermekek számára, miközben nem rendelkezik olyan pszichotróp hatásokkal (pl. „betépés”), mint a THC. Már arra a pontra is eljutott a dolog, hogy egyes államokban „Csak-CBD” orvosi kannabisz törvényeket vezetnek be.
A kannabinoidok azon különféle kémiai vegyületek osztályát képezik, amelyek a kannabinoid receptorokra hatnak olyan sejteken, amelyek elnyomják a neurotranszmitter felszabadulását az agyban, illetve amik nagy számban megtalálhatók a test más sejtjein, például az immunsejteken. Ezek közé a receptor fehérjék közé tartoznak az endokannabinoidok (természetesen termelődnek az emberek és az állatok szervezetében), a fitokannabinoidok (a kannabisz és néhány más növény által termelt), és a szintetikus kannabinoidok (kémiailag előállított).
2-AG – Egy endokannabinoid neurotranszmitter, vagyis “kémiai hírvívő” amit a szervezet állít elő
Akut – azonnali, általában rövid távú hatás
Adipóz – zsír
Affinitás – a receptorhoz való kötődés, a receptor aktiválásának erőssége
Terpének a növényvilágban igen elterjedt izoprénmolekulákból felépülő vegyületek. Lehetnek nyílt és zárt láncúak. Az éterhez hasonlóan könnyen párolognak, ezért éteres vagy illóolajok. Vízben nem, alkoholban, benzinben, petroléterben jól oldódnak. Kellemes illatú vegyületek, ezért az illatszeripar nagy mennyiségben használja azokat. A szárazság és napfény elősegíti a terpének keletkezését a növényekben. Kivonásuk vízgőz-desztillációval, hidegen zsírral, vagy melegen különböző oldószerekkel történhet.
A mircén egy monoterpén, a legkisebb a terpének közül, nagyon magas koncentrációban található meg a bazsalikomban, a komlóban, a mangóban, a citromfűben és a kannabiszban. A mircénre jellemző, hogy földszerű, gyümölcsös-szegfűszeg illatú, de nagyon csípős lehet nagyobb koncentrációban, mint az erősen komlós sörök.
