Marihuána: Kapu Az Egészséghez – részlet Clint Werner könyvéből

Marijuana Gateway to Health

A kannabisz megvetés és gúny tárgya volt közel egy évszázadon át. Becenevén “az ördögi fű”, célpontja volt hisztérikus, sok milliárd dolláros felszámolási kampányoknak, amiknek célja, hogy elpusztítsák a növényt és megszüntessék annak használatát. Mégis fennmarad. A kannabisz fogyasztása sokkal népszerűbb, mint valaha. A kábítószer-harcosok továbbra is megpróbálják meggyőzni a közvéleményt, hogy a kannabisz egy veszélyes anyag, de a feladat egyre nehezebb, mivel a tudomány egyre több adatot fed fel arról ahogy a kannabisz valójában hat a testre. Évtizedes félelem-hadjárat után, gondos tudományos kutatás most azt mutatja, hogy a kannabisz valójában nagyon jót tesz az egészségnek. Ma már tudjuk, hogy a kannabisz nem egy kapu a kábítószer függőséghez vagy a betegséghez. Amit a legújabb kutatások világossá tesznek, az az, hogy ha a kannabisz egy kapu valamihez, akkor kapu az egészséghez.

A kannabisz kezd felszínre törtni a megvetés felhője alól, mivel egy ideje már a biológiai tudomány egyik legizgalmasabb és leginkább alábecsült fejlődésének a középpontjában áll. A pszichológiai hatásairól végzett kutatások közvetlenül egy új kémiai jelzőrendszer felfedezéséhez vezetett az emberi testben, amely ma már elismerten, döntő szerepet játszik a neurológiánkban és a fiziológiánkban. Egyre inkább nyilvánvaló, hogy ez a biológiai kommunikációs és szabályozó rendszer számos betegség kialakulását és fejlődését is erőteljesen befolyásolja, különösen a rákét és az Alzheimer-kórét. Az elmúlt száz év propagandájára és a tiltásra való tekintettel ironikus és mulatságos, hogy ezt a rendszert soha nem fedezték volna fel, ha nem lett volna széles körben elterjedt a kannabisz “rekreációs” használata. Ennek a rendkívül fontos biológiai szabályozási rendszernek felfedezése – ez az újfajta értelmezése annak, hogy mennyire létfontosságú az ahogy a mentális és fizikai funkcióink működnek és ahogy azok egyensúlyban maradnak – abból a kutatásból tör elő, ami arra irányult, hogy a kannabisztól hogyan bódulnak el az emberek.

Bár a növényre sokszor hivatkoznak úgy, hogy kannabisz, a latin nevén is ismert, ami a kannabisz (ez a könyv szinonimaként fogja használni a kifejezéseket). A kannabinoidok a kannabiszban található egyedülálló kémiai vegyületek, amik közül a leginkább pszichoaktív és leginkább tanulmányozott a delta-9-tetrahidrokannabinol, vagy THC. Mint látni fogjuk, úgy tűnik, hogy ezek közül a vegyületek közül sok rendelkezik terápiás alkalmazással. Az Endokannabinoidok (endogén kannabinoidok) olyan molekulák amelyeknek hasonló a felépítése és működése a kannabisz növény által termelt kannabinoidokéhoz, de különböznek abban, hogy az endokannabinoidok természetes előállítási helye a testünkben van. Ezek a molekulák indító és szabályozó szerekként működnek ebben fiziológiai kommunikációs rendszerben, az endokannabinoid rendszerben, ugyanúgy ahogy a szerotonin vagy a dopamin működnek saját megfelelő rendszereikben.

Az endokannabinoid rendszer a kannabinoidokból, a kannabinoid (CB) receptorokból, valamint azokból a kémiai mechanizmusokból épül fel, amik felelősek ezek szintetizálásáért és felszámolásáért. Az endokannabinoidok “endogén ligandumok”, olyan molekulák, amelyek bizonyos biológiai aktivitásokat be, ki, fel és le kapcsolnak, részben azáltal, hogy bizonyos típusú sejteken a “receptor helyekhez” kötődnek. Gondoljunk erre mechanikai szempontból. Tegyük fel, hogy van egy villanykapcsoló egy fényerőszabályzóval, de nincs gomb amivel állítani lehetne a fényerőszabályzót, ezért a sötétben ragadsz. Ha rárakunk egy gombot a kapcsoló ékre, akkor felkapcsolhatjuk és állíthatjuk a fény erejét. Bizonyos kannabinoidok olyanok, mint a gomb – illenek a kapcsolóra és lehetőséget adnak rá, hogy állítsuk az aktivitását. Egyéb kannabinoidok úgy szabályozzák az egészségünket, hogy különböző rendszerek, receptorok és neurotranszmitterek biológiai aktivitását befolyásolják. Az endokannabinoid rendszer nem működik egyedül, ez egy komplex jelátviteli hálózat, amely számos élettani folyamatot befolyásol.

Szóval, milyen tevékenységeket segítenek a kannabinoidok szabályozni? Dr. Raphael Mechoulam szerint, aki egyik alapító atyja a kannabinoid kutatásnak, “Alig van olyan biológiai, fiziológiai rendszer a testünkben amiben az endokannabinoidok nem vesznek részt”.[1] Több évtizedes kutatás már kimutatta, hogy a kannabinoidok és az endokannabinoidok segítenek szabályozni az alvást, az étvágyat, a fiziológiai jólétet és még sok más fontos funkciónkat. Ezen kívül segítenek csökkenteni annak valószínűségét bizonyos típusú betegségek kialakuljanak – így, ahogy látni fogjuk, védik az agyat az Alzheimer-kórtól és megszüntetik valamint megakadályozzák a rák növekedését.
Nem túlzás Dr. Raphael Mechoulamra úgy hivatkozni, mint a kannabinoid kutatás alapító atyjára. Mechoulam és társa Dr. Yehiel Gaoni voltak akik először azonosították és szintetizálták a THC-t, a kannabisz fő pszichoaktív összetevőjét, miközben a jeruzsálemi Héber Egyetemen dolgoztak 1964-ben. Amikor Mechoulam megkezdte pályafutását, mint biokémiai kutató az 1960-as évek elején, a kannabiszt célozta meg a kutatása területének, mert “szinte teljesen elhanyagolt volt” és “a kannabisz aktív komponense(i) soha nem lettek tiszta formában izolálva és a végleges szerkezet(ek) nem voltak azonosítva”. [2]

Eddig a pontig, a kutatás a szer után, ami felelős a kannabisz pszichoaktív hatásaiért, nehéz volt. A THC csak egy tagja egy hasonló felépítésű vegyületek nagy családjának és nehéz volt szétválasztani őket egymástól azzal a technikával, ami akkor elérhető volt a biokémikusok számára. Egészen az 1960-as évekig kellett várni arra, hogy az olyan technológiai fejlődések, mint például a kromatográfiás és magmágneses rezonancia, megengedte Mechoulamnak és kollégáinak, hogy bizonyos kannabinoidokat izolálni tudjanak és meg tudják határozni miben különböztek egymástól.
Mechoulam “5 kg kiváló, csempészett libanoni hasissal” kezdte el a kannabisz kutását, amelyet egy barátja a Rendőrfőkapitányságról biztosított számára. Az első kutatás, amelynek Mechoulam nekilátott a kannabidiol (CBD) vizsgálata volt, a kannabisz egyik alkotóeleme, amelyet kémiailag már izoláltak a többi kannabinoidtól, de a szerkezetét még nem határozták meg. Nukleáris mágneses rezonancia (NMR, egy olyan technika, amely azonosítja a molekuláris szerkezet), mint elsődleges eszköz használatával, Mechoulam és kollégája Yuval Shvo megfejtették a CBD molekuláris konfigurációját. Mint alkimisták a bölcsek köve keresése közben, elkezdtek mélyebbre ásni. Ahogy keresték a megfoghatatlan vegyi anyagokat, amelyek a kannabisz bódulatot okozzák, a csapat a molekulákat egyesével tesztelte rhesus majmokon, míg végül azonosítottak egy egyedülálló pszichoaktív szert. Mechoulam később felidézte, hogy csapata nagyon meglepett volt, hogy “csak a delta-9-THC volt hatással a rhesus majmokra.”

Ezután a kulcsfontosságú felfedezés után Mechoulam tovább vizsgálta a kannabinoidok természetét és tevékenységét. Az érdeklődés ezen a területen nőni kezdtett. Az elkövetkező 15 évben Mechoulam és csapata a Héber Egyetemen és sok más tudós az Egyesült Államokban, Európában és Japánban rengeteg munkát végzett a kannabinoidokkal. Mechoulam elmondta, hogy ez idő alatt sokat tanultak a kannabinoidok farmakológiájáról, biokémiájáról és orvosi hatásairól, de azok hatásmechanizmusa – hogyan csinálják azt amit csinálnak – még “rejtély” volt.
Közel negyed évszázaddal az után, hogy Mechoulam felfedezte a THC-t, Allyn Howlett, Ph.D., és az ő végzős hallgatója William Devane szolgáltatta az egyik első választ arra a rejtélyre, hogy a kannabinoidok hogyan működnek az agyban. 1988-ban Howlett és Devane radioaktív tríciummal jelölt meg egy szintetikus kannabinoidot annak érdekében, hogy kövessék az útját egy patkány agyában. Ezáltal képesek voltak azonosítani, hogy a drog hol kötődik az agyban. Ezek a dokkoló helyek voltak az első azonosított kannabinoid receptorok. Howlett és csapata kiadott egy tanulmányt, bejelentve a felfedezést, amely megerősíti, hogy egy farmakológiailag különálló kannabinoid receptor található az agyszövetben. Ez a rendkívül fontos felfedezés vezetett egy új neurotranszmitter rendszer és a biológiai tudomány egy teljesen új ágának feltérképezéséhez. Ezek a receptor helyek CB1-es (kannabinoid receptor 1-es) megjelölést kaptak.

Howlett felfedezése nem csak azoknak a kutatóknak a számára jelentett áttörést akik érdeklődtek a kannabisz és kannabinoidok iránt – hanem a biológiai jelzőrendszerek természetéről is megmutatott valamit. “A receptorok nem azért jönnek létre az agyunkban vagy bárhol a testünkben, mert van egy növény ami egy olyan vegyületet termel, ami hat rájuk, ez egyszerűen nem így működik” magyarázza el később Raphael Mechoulam. “Receptorok azért találhatók a testünkben, mert gyártunk olyan vegyületeket, amik hatnak azokra receptorokra”. [3] Howlett felfedezése nyomán a tudósok az endogén kannabinoidok keresésére öszpontosítottak, amelyekről tudták, hogy illenek az újonnan felfedezett CB1 receptor helyekbe.
1992-ben a cseh kémikus Lumir Ondrej Hanus és William Devane Mechoulam laborjában dolgoztak a Héber Egyetemen, amikor azonosítottak egy endogén vegyület, amely úgy illeszkedik a CB1 receptorba, mint kulcs a zárba. Ezt az új endokannabinoidot anandamidnak nevezték el a szanszkrit szó, az ananda – “extázis” vagy a “páratlan boldogság”, után. Az anandamid felfedezésével teletrombitálták a médiát olyan szenzációs szalagcímekkel, mint: “a test saját kannabisza” és olyan történetekkel, amelyek inkább csorbították a felfedezés mélységét, egy betépett hóbortjának tartva az egészet.
Ennek ellenére a kannabisz és a kannabinoid kutatás egyre több tiszteletet kapott többek között egyre több klinikai vizsgálattal. 1993-ban egy kutatócsoport a Cambridge-i Egyetem Orvosi Kutatási Tanácsában Sean Munro, Ph.D., vezetésével azonosították és sikeresen klónozták a második kannabinoid receptort, a CB2-t. Két évvel később 1995-ben, Mechoulam egy történelmi felfedezést tett, amikor izolálta a második endokannabinoidot, a 2-arachidonoylglycerol-t (2AG) lép szövetből. Más tudósok elkezdték megvitatni a vonatkozó receptorok eloszlását (vagy “expresszióját”) az egész szervezetben és hamarosan felfedték az endokannabinoid rendszer szabályozó funkcióinak meglepő méretét.

Ma már egyre inkább elismert, hogy az endokannabinoid rendszer létezésének és kiterjedésének felfedezése jelentős előrelépés az emberi biológia megértésében. Leslie Iversen szerint, aki professzor az Oxfordi Egyetem Gyógyszertani Tanszékén az Egyesült Királyságban, “Ezek a felfedezések teljesen új megvilágításba helyezik a kannabisz farmakológiáját. Az eredeti célból kiindulva, ami egy pszichotróp növényi kannabinoid tanulmányozása volt, most már látjuk annak lehetőségét, hogy felfedjünk egy teljesen újszerű élettani rendszert a szervezetben.” Ahogy az író Michael Pollan írja a rendkívül népszerű és nagy hatású könyvében a Vágy Botanikájában, “Egy napon hamarosan Mechoulam és Howlett szinte biztosan megkapják a Nobel-díjat, mert a felfedezésük az idegtudomány új ágát nyitotta meg, azzal az ígérettel, hogy forradalmasítja az aggyal kapcsolatos ismereteinket és egy teljesen új gyógyszercsoport megismeréséhez vezet.”
A kannabinoid és a kannabinoid receptor kutatás még korai szakaszukban vannak, de mint Pollan rámutat, a forradalom folyamatban van. Ez az új ága a biológiai tudománynak még mindig gyerekcipőben jár és fontos kinyilatkoztatások állnak előttük, mint például más endokannabinoidok és receptorok felfedezésének lehetősége, hogyan befolyásolják a test különböző rendszereinek szabályozását és hogyan befolyásolhatják őket más kannabinoidok és kannabisz vegyületek, mint például a terpének (amelyek a kannabisz és a kannabisz készítmények határozott szagáért felelősek). Bár a kutatás ezen területe limitált néhány laborra világszerte, a tudósoknak már meglehetősen határozott fogalmuk van arról, hogy a kannabinoid receptorok és az endokannabinoidok miként működnek és mit szabályoznak. A kannabinoid receptorok a G-fehérje-kapcsolt receptorok (GPCR-ek) nevű biológiai struktúrák osztályába tartoznak, amelyek jeleket közvetítenek a sejtmembránon keresztül a sejtbe annak érdekében, hogy befolyásolják annak aktivitását. A kannabinoidok ezeknek a receptoroknak bizonyos fajtáit aktiválják, hogy ezáltal az extracelluláris (sejten kívüli) ingereket intracelluláris (sejten belüli) jelekké átalakítsák át.

Az endokannabinoidok nem az egyedüli vegyületek amelyek az endokannabinoid rendszerre hatnak. A testen kívül található kannabinoidok exokannabinoidokként ismertek és ezek közé tartoznak azok a természetben előforduló vegyületek amikről már tárgyaltunk, mint a THC és a CBD. A kannabisz növényben található kannabinoidok fitokannabinoidok néven ismertek. A tudósok szintetikus kannabinoidokat is gyártanak olyan nevekkel, mint a WIN-55212-2 *, HU210 **, JWH-018*** és O-1663 ****. A kannabinoidok úgy működnek, hogy a szervezetben található kannabinoid receptorokhoz kapcsolódnak, amik aztán jeleket küldenek a sejtekbe, ami megváltoztatja az aktivitásukat. A CB1 receptor a legbőségesebben a központi idegrendszerben (CNS) expresszálódik, de a test sok más részén is megtalálható. A CB1 receptorok koncentrálva vannak jelen a zsírszövetben (zsír), valamint a gyomorban, a méhlepényben, a tüdőben, a méhben és a májban is.
A CB2 receptorok is széles körben elterjedtek, megtalálhatóak a májban, a lépben, a gyomor-bél traktusban, a szívben, a vesében, a csontokban, az endokrin mirigyekben, a nyirok és immun sejtekben, valamint a perifériás idegrendszerben. Bár a tevékenységük körét csak most kezdik megismerni, egyértelmű, hogy a CB2 receptorok mindenben részt vesznek az emésztéstől a csontok erején át a fájdalom érzékeléséig. Az állításokat a kannabisz átfogó terápiás hatékonyságáról könnyebb volt elutasítani mielőtt értesültünk volna a kannabinoid receptorok széles körű eloszlását a szervezetben. Most ezeknek az állításoknek kezd sokkal több értelmük lenni.
A kannabinoid receptorok széles körű eloszlása megmagyarázza, hogy miért tudnak ilyen erős hatást gyakorolni az étvágyra, a vérnyomásra, az agyi véráramlásra, az emésztésre, a hányingerre, az immunrendszer működésére, a memóriára, a hangulatra, a mozgásra, a neurológiai egészségre, a fájdalomra, a szaporodásra, a stresszválaszra és így tovább. Úgy tűnik, hogy a szervezetben mindenütt kannabinoid receptorok szabályozzák az aktivitást és fenntartják az egészséget. A pusztán az, hogy az endokannabinoid rendszer mindenütt jelen van és a kannabinoidok hatalmas sokfélesége mind a testen belül, mind azon kívül, sok szakértőt meggyőzött a kannabisz orvosi potenciáljáról. E szakértők egyike, Dr. Ethan Russo, azt mondta: “A kannabisz messze a legsokoldalúbb gyógynövény a Földön. Egyetlen más növény sem tartalmaz ennyire széles körben orvosilag aktív növényi összetevőt.” [4]

Referenciák:
[1] https://www.youtube.com/watch?v=5DPnd3q3WpE
[2] http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17523982
http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1360-0443.2007.01795.x/abstract;jsessionid=2D88CE286C01E30744B891010F9B6A82.f03t01
[3] https://www.dmt-nexus.me/Files/Books/General/Cannabis%20And%20Cannabinoids%20-%20Pharmacology,Toxicology%20And%20Therapy.pdf
[4] http://www.maps.org/media/potpioneer.html

* – a THC-t utánozza
** – a THC-t utánozza – a fordító adta hozzá
*** – a THC-t utánozza – a fordító adta hozzá
**** – a CBD-t utánozza – a fordító adta hozzá

Forrás:
http://www.amazon.com/Marijuana-Gateway-Health-Alzheimers-published/dp/B00E3FXF78/ref=sr_1_6?s=books&ie=UTF8&qid=1457602717&sr=1-6&keywords=clint+werner

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.