Kannabisz vagy indiai vadkender?

A kender, vagy latinul Cannabis, neve alapján a kétszikűek osztályában a kenderfélék (Cannabaceae) családjának névadó növénynemzetsége.

A kannabisz növénynek négy alfaja ismert:

 

1. Cannabis indica
   Pakisztánból és Indiából származtatható. Alacsony, bokros megjelenés, széles levelek. A rövidebb nappalok hatására kezd virágozni. Viszonyleg magasabb CBD és a sativahoz képest alacsonyabb THC-tartalom.
2. Cannabis sativa
   Ázsiából, Amerikából és Afrikából származtatható. Magas, nyúlánk termet: akár 5 méteresre is megnő. Hosszabb virágzás, mely a rövidebb nappalok hatására indul be; magas THC-tartalom.
3. Cannabis ruderalis
   Kis méret, alacsony THC-tartalom. A virágzás a napszakok hosszától függetlenül beindul.
4. Cannabis spontanea
   Vadon növő, akár nemesített (például rostkendernek) akár egy őshonos fajtának az elfajult, elvadult változata, hétköznapibb nevén vadkender, helyesen kivadult kender. A magyarországi vadkenderek nagy része valószínűleg nem ruderalis, hanem az előző század elején nagy területeken termesztett sativák elfajult, elvadult változatai, amik viszont keveredhettek ruderalisszal.

Sativa vagy Indica: Mit mondanak a szakértők?

A Cannabis sativa és a Cannabis indica vita: Interjú Dr. Ethan Russo-val

 

„Vannak biokémiailag különböző kannabisz fajták, ám a laikus irodalomban általánosan alkalmazott sativa/indica megkülönböztetés teljes ostobaság és hiábavaló. Jelenleg semmilyen módon nem lehet meghatározni egy adott kannabisznövény biokémiai tartalmát a magassága, elágazása vagy a levél morfológiája alapján.” – Dr. Ethan Russo

Kutatók szerint tévedtünk az „Indica” és a „Sativa” meghatározásokkal

John McPartland, aki 1969-ben kezdte el gyógynövények kutatását és 1981-ben kezdett bele a kannabinoidok kutatásába, bemutatott egy tanulmányt a Nemzetközi Kannabisz Kutató Társaság (ICRS) 2014-es ülésén, egy új kannabisz nómenklatúrát javasolva.

A modern besorolás nyomában:

A három fő fitokannabinoid (CBG, CBDA és THCA) tartalma alapján, amelyek gyógyászatilag és kereskedelmileg a legperspektivikusabb kannabinoidok, a kannabisznövényeket öt kemotípusba (kemovar) sorolják.

• Az I. kemotípusú növények magas koncentrációban termelnek ki THCA-t és csak kis mennyiségben CBDA-t (és CBGA-t), ami azt jelenti, hogy a THCA és a CBDA közötti arány jóval 1 felett van (>1,0).
• A II. kemotípusú növények THCA/CBDA aránya közepes (általában 0,5–2,0). Az I. és II. kemotípus egyaránt gyógyszer típusú (drug type) kannabisz.
• A III-as kemotípusú növények magas CBDA-tartalommal és alacsony vagy nagyon alacsony mennyiségű THCA-val rendelkeznek, ami alacsony THCA/CBDA arányt jelent (<1,0).
• A IV. kemotípusú növények fő kannabinoidként CBGA-t tartalmaznak,
• míg az V. kemotípusú növényekben szinte egyáltalán nincs is kannabinoid. Az utóbbi három kemotípus a rost típusú kannabisznak minősül.

Az Ermo fajtanevű kannabisz az V. kemotípusba tartozik, és szinte teljesen mentes a kannabinoidoktól, így kiváló jelölt a vakság biztosítására a placebo kotrollos klinikai vizsgálatok során.

A kannabinoid felhalmozódás és a kemotípus kialakulásának időbeli lefolyása a Cannabis sativa L növekedése során.

A kannabiszvirágzatban, levelekben, szárkéregben és gyökerekben profilált másodlagos metabolitok gyógyászati célokra.

Kannabinoidok és terpének, mint kemotaxonómiai markerek a kannabiszban.

Cannabis: A kultivartól a II. kemovarig – A kannabisz osztályozásának metabolizmusa.

Genomikus és kémiai sokféleség a kannabiszban.

Elemzés: Az Indica és Sativa címkék „rosszul” tükrözik a kannabisznövények közötti eltéréseket

A “kannabisz” szó a “marihuána” szóval szemben