Egy belga egyetem megerősíti a kender kiváló higrotermikus tulajdonságait
IOP Conference Series: Earth and Environmental Science
A kender egyelőre ismeretlen szigetelőanyag, ezt a kevésbé hagyományos anyagot a szakemberek hő- és hidraulikus szabályozó képességei miatt ajánlják új építésekhez és felújításokhoz egyaránt.
A Hasselti Egyetem által a CTST-vel és a Pixii-vel együttműködésben vezetett VLAIO-TETRA projekt keretében kutatásokat végeztek a kender higrotermikus tulajdonságairól.
Milyen higrotermikus tulajdonságai vannak a kendernek?
A higrotermikus tulajdonságok azok a jellemzők, amelyek meghatározzák, hogy a hő, a levegő és a nedvesség hogyan mozog a falakon keresztül. A higrotermikus komfortot olyan állapot, melyben az emberi test nem érzékel semmit a környezetéből, azaz nem érez sem hideget, sem meleget.
A jó higrotermikus kialakítás kulcsfontosságú az épület energiahatékonyságának biztosításához, a nedvességgel kapcsolatos problémák elkerüléséhez, valamint a kényelmes és egészséges beltéri klímához.
Amint a Hasselti Egyetem rámutat, a kender egy vízgőzáteresztő anyag, amely vízpufferként működik, szabályozza a levegő nedvességét. Ez azt jelenti, hogy az anyagban kis vízmolekulák formájában elegendő nedvesség raktározódik könnyen.
A kutatások azt is kimutatják, hogy a kender porózus szerkezete miatt rendkívül jó a higroszkópossága. Ez azt jelenti, hogy az anyag képes felszívni a nedvességet a környezetéből, elraktározni és később újra leadni.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha párásabb a házban, akkor több nedvesség raktározódik el. Ha a belső tér szárazabb, ez a nedvesség visszakerül a házba. Ily módon az anyag egészséges beltéri klímát biztosít az egész család számára.
Kender és hőszabályozás
A Hasselti Egyetem kutatása azt mutatja, hogy a kender pórusai felelősek a szigetelő tulajdonságaiért is. Egy anyag hővezető képességét a λ-értéke fejezi ki, amely az anyagon áthaladó hőmennyiséget jelzi állandó hőáramláshoz.
Minél alacsonyabb ez az érték, annál jobb a szigetelés. A hagyományos szigetelőanyagokhoz képest a kendernek nagyobb a λ értéke, ami azt jelenti, hogy az azonos hőellenállás eléréséhez vastagabb réteget kell elhelyezni. Ennek ellenére a kendernek különösen nagy a hőtehetetlensége.
A hőtehetetlenség közvetlen hatással van az épület beltéri klímájára. A nagy hőtehetetlenségű fal biztosítja, hogy a külső hőmérséklet csúcsai csak később érzékelhetők a helyiségben (fáziseltolódás), és a külső hőmérséklet ingadozása belül csillapodik (csillapítás).
A Hasselti Egyetem szerint a kenderblokkok akár 15 órás fáziseltolódást és akár 92%-os csillapítást is biztosítanak.
Ezáltal a kenderblokkok a következő módon szigetelhetnek: télen a fűtés kikapcsolása után visszaadják a tárolt energiát. Ez korlátozza az erős hőmérsékletesést.
Nyáron viszont felfogják a felesleges energia egy részét. Így elkerülhetjük a túlmelegedést a melegebb időszakokban, és élvezhetjük a hő visszanyerését a hűvösebb időszakokban, például éjszaka.
Nem kell állandóan fűteni a házat: energiát és pénzt takaríthatunk meg, miközben kellemes a légkör minden évszakban.
Egy francia kutatók által nemrégiben végzett tanulmány szintén rávilágított a kenderbeton fizikai és higrotermikus jellemzőire.
Arra a következtetésre jutottak, hogy az elöregedett kenderbeton a NORDTEST protokoll szerint a „jó” vagy akár a „kiváló” higrikus szabályozók felső tartományában tudnak maradni.
Kérünk mindenkit, támogassa non-profit egysületünk munkáját, akár csak egy pohár kávé árával.
Ezen az oldalon lehet támogatást küldeni:
https://orvosikannabisz.com/tamogatas/
Csúcstechnológiás kenderházak: Ausztrália 3D-ben nyomtatott zöldépület-forradalma
Kutatás:
https://iopscience.iop.org/article/10.1088/1755-1315/588/4/042049